Valóban a háttérhatalmak találták ki a koronavírus mutánsait?

Az RNS-vírusok, így a közéjük tartozó COVID-19 is rendkívül hajlamosak a mutációkra. Ezzel olyan evolúciós előnyökre tesznek szert, amelyek segítik hatékonyabb terjedésüket. Sok patogén RNS-vírusban benne lehet egy esetlegesen általa okozott világjárvány veszélye.

Röviden a mutációról általánosságban

Mi a mutáció?

A mutáció az örökítő anyag változásait foglalja magába. A különböző mutációk eredményezik az élőlények sokféleségét.

Bár különféle típusú molekuláris változások léteznek, a mutáció szó jellemzően olyan változásra utal, amely a nukleinsavakat érinti. A nukleinsavaknak két típusa van: a DNS és az RNS. A nukleinsav örökítő anyag, a genetikai információt hordozza és közvetíti.

A DNS-t és az RNS-t úgy képzeljük el, hogy ezek olyan anyagok, amelyek hordozzák a szervezet szaporodásához szükséges információk hosszú távú memóriáját.

A mutációk lehetséges hatásai

Egyetlen mutációnak is nagy hatása lehet, de sok esetben az evolúciós változás sok kis mutáció hatásának összességén alapul. A mutációs hatások kontextusuktól vagy helyüktől függően lehetnek:

előnyösek,
károsak vagy
semlegesek.

A legtöbb nem semleges mutáció káros. Általánosságban elmondható, hogy minél több DNS vagy RNS alegységet érint a mutáció, annál nagyobb a mutáció hatása, és annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a mutáció káros.

A COVID-19 egy RNS-koronavírus

Az RNS-vírusokat magas mutációs ráta (mutáció megjelenésének valószínűsége) jellemzi, akár egymilliószor nagyobb lehet, mint a gazdaszervezetéé. A vírus mutagén képessége számos tényezőtől függ, beleértve bizonyos vírusenzimeket. A mutációs ráta elősegíti a vírus evolúcióját és genetikai változatosságát. A mutációk lehetővé teszik a vírusok számára, hogy kijátsszák a gazdaszervezet immunrendszerét vagy ellenállóvá váljanak bizonyos gyógyszerekkel szemben.

Miért ilyen magas az RNS-vírusok mutációs rátája?

Ez a megnövekedett virulenciával (vagyis egy kórokozó megbetegítő képességének mértékével), és az evolúciójukkal van összefüggésben. Hiszen ezek a változások a vírusok számára előnyösnek tekinthetők.

Ugyanakkor a mutációs ráta kismértékű növekedése az RNS-vírusok lokális kihalását okozhatja. Ezért alapvetően az RNS-vírusok a genetikai információ sértetlenségének megőrzésével összeegyeztethető mértékű hibaaránnyal mutálódnak.

Könnyen alkalmazkodnak a változó környezeti feltételekhez. Magas mutációs rátájuk felelős óriási adaptációs képességükért. Ez lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan megtalálják az alkalmazkodáshoz szükséges előnyös mutációkat.

Az RNS-vírusok potenciálisan világjárványt okozó ágensek

A patogén RNS-vírusok az állatról emberre terjedő fertőző betegségek (zoonózisok) átvitelében részt vevő leginkább veszélyes kórokozók. Komoly kihívást jelentenek a globális betegségkontroll szempontjából. Biológiai sokféleségük és gyors alkalmazkodási sebességük jelentős próbatétel elé állítja még a modern orvostudományt is.

Emellett az emberi tevékenységnek a természetre és az ökoszisztémára gyakorolt hatása, valamint a népesség folyamatos növekedése fokozza a fajok közötti kapcsolatokat és ez által a kórokozók lehetséges átvitelét. Mindezek hatására világjárványok jöhetnek létre. Az RNS-vírusokkal kapcsolatos molekuláris, epidemiológiai (járványtani) és ökológiai ismeretek összessége ezért elengedhetetlen az újonnan megjelenő kórokozók megfelelő leküzdéséhez.

Az újonnan felbukkanó humán fertőző betegségek körülbelül 75 %-a zoonózisként kerül meghatározásra. Az emberekben előforduló 1 461 fertőző betegség körülbelül 60 %-át olyan kórokozók okozzák, amelyek több fajt is képesek megfertőzni. Vagyis ezekre a betegségekre a fajok közötti mozgás jellemző.

A zoonózisokat ezért a fertőző betegségek tekintetében az emberi egészség és jólét szempontjából a legkritikusabb kockázati tényezőnek kell tekinteni.

Ennek megoldásában segíthet az „Egy Egészség” program

Az „Egy Egészség” (One Health) egy olyan együttműködésen alapuló, szektorokon és tudományágakon átívelő megközelítés – helyi, regionális, nemzeti és globális szinten – amelynek célja, hogy optimális egészségügyi eredményeket érjen el, felismerve az emberek, állatok, növények és közös környezetük közötti kapcsolatokat.

A kezdeményezést hivatalosan még 1984-ben fogadták el nemzetközi szervezetek és tudományos testületek.

Világjárványok ősanyja, a spanyolnátha

A becslések szerint világszerte 50 millió halálos áldozatot követelő 1918-19-es spanyolnátha világjárványt az influenza A vírus H1N1 altípusa okozta, amely szintén RNS-vírus.

Ezek a vírusok nagy genetikai változatosságot mutatnak, többek között különféle mutációk révén. Az influenza A vírusok veszélyes kórokozók, amelyek világjárványokat okozhatnak. A spanyolnátha járványt okozó vírustörzsnek a pontos eredete még mindig ismeretlen. Előfordulhat, hogy egy madárinfluenza vírus madarakról sertésekre, majd onnan emberekre átterjedve okozta az akkori világjárványt.

Összegzés

Az RNS-vírusok és az ebbe a csoportba tartozó COVID-19 koronavírus is nagyfokú mutációs rátával rendelkeznek. A mutáció egy természetes folyamat, amely hozzásegíti a vírusokat, hogy különböző evolúciós előnyökre tegyenek szert. Tehát a számos koronavírus mutáns mögött a természet és az evolúció áll, nem pedig valamiféle háttérhatalom összeesküvése.